Legfrissebb hireink és eseményeink

 

Igazi hazánk a Menny

Hadd vágjak egyből a közepébe!

Sok dolog van az életünkben, amire azt mondhatjuk vagy mondtuk, hogy azt örökké megtartjuk esetleg a szívünkbe zárjuk.  Ez nem baj, hiszen ha nem így lenne, akkor nem is lenne ember az ember.

Sok keresztény, úgy gondolja, hogy ha sok pénze van és mindenkit támogat, vagy esetleg tízezreket rak a vasárnapi gyűjtésnél, akkor jó ember és már biztosan a Mennybe kerül. Azonban sok keresztény, megtért keresztény úgy gondolja, hogy ami a szívéhez közel áll, legyen az egy szép ruha, egy szép cipő, az megy vele a Mennybe. El kell, hogy szomorítsak minden ilyen keresztényt, mert lehet sok autód, sok házad, sok pénzed, sok ruhád van, de azt nem viszed magaddal a Mennybe. Ne ezekre a dolgokra építkezzünk! A házunkat egy szilárd talajra kell, hogy építsük: Istenre!

 Hasonló valamely házépítő emberhez, aki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentumot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült. Lukács 6:48

 Hogyan is jutunk el a Mennybe? Mit kell tenni azért, hogy az igazi hazánkba juthassunk? Ezek valóban nagyon jó kérdések. Kemény és fárasztó munka által? Nem!

KEGYELEM által!

Adhatunk a szegény embereknek ruhát és meleget, adhatunk a rászorulóknak pénzt, otthont, ruhát, elvihetjük a legjobb barátnőnket fagyizni, viszont ezek a dolgok mit sem érnek, ha nem őszinte szívből tesszük!

Isten nem azt vizsgálja, hogy mink van, vagy mink nincs. Viszont, ha nincs bennünk igaz szeretet, békesség, hűség, jóság, mértékletesség, türelem, szívesség, szelídség, akkor ezek a dolgok mit sem érnek.

Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. 1 Korinthus 13:13

 Mindenki tudja, hogy járt Hófehérke: elfogadta a látszólag finom almát és mikor belekóstolt rájött, hogy mérgező. Ne mérgezzünk meg másokat azzal, hogy nem őszinte szívből cselekedtünk, hanem csak felszínességből. 

 Engedjétek meg, hogy elmeséljek egy kicsit hosszabb történetet: Amikor megtudták az osztálytársaim, hogy keresztények vagyunk, elkezdtek faggatni. Rengeteg kérdés és rengeteg kíváncsiság. Örültem, de még is szomorú voltam, mert nem tudtam minden kérdésükre választ adni. Mint fiatal keresztény lány, aki ifjúsági órákra is szokott járni, szinte minden témám az ifire vezethető vissza és valahogyan mindig hozzájuk jutottam el. Már amikor sehogy sem tudtam kikerülni azt, hogy az ifi ne jöjjön szóba, akkor az egyik osztálytársam elkezdett kérdezgetni az ifiről. Meséltem neki sokat, mivel rengeteg kérdése volt és alig győztem megválaszolni a kérdéseit. De mindenki életében van valaki, akinek szüksége van egy pici vezetésre. Ennek a lánynak szüksége volt és én ezt nem is sejtettem mind addig, amíg fel nem tette a következő kérdést:

’Marica! Elmehetek az egyik pénteken ifire? ’

Nagyon meglepődtem, de nagyon örültem, hiszen eddig mindig csak én kérdezgettem mindenkitől. Mostanában minden pénteken jött ifire és az egyik alkalomkor a dicsőítés alatt érezte Isten jelenlétét és megérintette. Egy másik alkalomkor egy filmet néztünk, aminek a címe God’s Not Dead (Isten nem halott).

 Eljött egy bizonyos rész, mikor a fiatalok elénekelték a Nagy Istenem ha nézem a világot című dalt! Addig nem is igazán figyeltem ennek a dalnak a szövegére, és mikor megláttam, hogy az osztálytársam sír, akkor értettem meg csak igazán!

 Az életünk tele van nehézséggel, fájdalommal. Erőtlenül, megfáradtan, sokan elkeseredve, néha talán reménytelenül és kilátástalanul érezzük magunkat. Meg vagyunk fáradva és nincs erőnk? Nem baj, mert közeleg az igazi otthonunk és ez a cél. Ez erőt ad, még ha meg is vagyunk fáradva. Erőt ad a tanuláshoz, a mindennapokhoz, erőt ad, ha lankad az Istenre való figyelmünk, ha már nem látunk kiutat a nehézségekben és a megpróbáltatásokban. 

 Mikor eljön az idő, kinyílik az ajtó és nem lesz keserűség, fájdalom, nehézség, megfáradás, gond, bánat. Ott nem lesznek emberek közti megkülönböztetések, nem lesznek betegek, csonkák; mindenki egészséges lesz.  Isten csodálatos dolgot adott nekünk. Az ÉLETET. Megtapasztalhatjuk a jót és a rosszat is.

 Mikor eljön az idő, énekszó és tánc fog ránk várni mikor hazaérünk.

 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak téged és te dicsőítesz engem. Zsoltárok 50:15

 Bordás Mariann

 __________________________________________________________________________

,,Miként a Mennyben, úgy a Földön is...”


A fent írt címet imádkozzuk a Mi Atyánkban, mely előtt a ,,legyen meg a Te akaratod” mondatrész áll, melyről írni fogok bővebben. Jézus lényegre törően tanít minket imádkozni.

Amikor halljuk Isten szavát Ő is sokszor 1-2 szóban, tömören beszél hozzánk. Mielőtt írni kezdtem a kapott témáról, imádkoztam, hogy mit szeretne Isten mondani számunkra. Egyből kaptam Isten Igéjéből válaszokat az Efézusi levélből, ahonnan Isten akaratáról olvashatunk.

A Mennyben Isten ül a trónon, ezt a példát kell életünkben is követni, hogy Ő üljön a trónunkon, Ő legyen az első helyen, ami nagyon fontos, különben hamar elcsúszik minden, ezt már én is megtapasztaltam.

Isten nem csak a Mennyben, de bennünk is lakozik Szent Szelleme által, akinek segítségével felépítjük együtt, egységben ,,Krisztus Testét”.

Ezt olvashatjuk az Efézus 4:4-ben is: ,,Mivel mindannyian ugyanazt az egyetlen Szent Szellemet kaptuk, együttesen ugyanazt az egyetlen Testet alkotjuk.” ,,A Szent Szellem a békesség kötelével vesz körül- így egyesít bennünket. Ezért minden igyekezettel arra törekedjetek, hogy őrizzétek meg ezt a harmóniát!”

Majd az Ef.4:11-től: ,,Krisztus az, Aki apostolokat, prófétákat, evangelistákat, pásztorokat és tanítókat adott ajándékul az embereknek azért, hogy felkészítsék és kiképezzék Isten szent népét a feladatukra: Krisztus ,,Testének” felépítésére. Ez a felépítés pedig addig fog tartani, amíg mindannyian egységre és harmóniára nem jutunk az Isten Fia megismerésében, és mindabban, amit hitünk magába foglal. Addig, amíg majd mindnyájan egészen felnőtté válunk, és minden tekintetben Krisztusra fogunk hasonlítani.”

Tehát ahogy a Mennyben is az odakerült emberek egységesen Isten szent népét, Krisztus ,,Testét” alkotják, ugyanúgy nekünk is itt a Földön ez a feladatunk, és ez Isten célja is. Az, hogy egyre jobban Ő rá hasonlítsunk, magába foglalja a régi emberi természet elhagyását, ami egy folyamat.

,,Ennek a szellemi templomnak a sarokköve maga Jézus Krisztus, Aki által az egész harmonikus egésszé épül, és folyamatosan növekszik, hogy az Úrban szent templommá legyen.” (Ef.2:20-21)

Előbbiben az ,,egészen felnőtté válással” itt pedig konkrétan a folyamatos növekedéssel ismerhetjük meg az Ő akaratát, miszerint egyre jobban, mélyebben, közelebbről, ismerjük meg Őt, és ez visszatükröződjön az által, ahogy mi bánunk az embertársainkkal. Mélyen gyökerezzünk bele az isteni szeretetbe, sőt, egész életünk erre épüljön! Fontos, hogy az emberek Őt lássák meg bennünk, Isten ,,jóillatú áldozatai” legyünk, hatalma, szeretete megmutatkozzon rajtunk. Úgy vélem Isten szeretné, hogy népe erőssé váljon, az Ő ereje hatékonyan működjön bennünk, és ez által is dicséretet szerezzünk Nevének. Úgy küldte ki a tanítványokat, hogy ,,betegeket gyógyítsatok, ördögöket űzzetek!”

Annyira szeretem Isten bátorítását megtapasztalni, de fontos, hogy áldáscsövek legyünk, így amit mi kaptunk, osszuk meg másokkal is!

Továbbá meg kell tudni mi Isten akarata életünkre nézve, és töltsük be a küldetésünket! Isten nem céltalanul teremtett minket.

Februárban voltam egy ifi konferencián, ahol azt énekeltük az egyik dicsőítésben, hogy ,,célt adtál az életemben”, és teljes hála töltött el, mert lehet, hogy határozatlan voltam, mégis az egyetemi irányt Isten már óvodás koromban megmutatta nekem. Ezenkívül megtanultam, hogy bármiféle nehézség vesz körül, Istenhez kell fordulnom, Ő a megoldás mindenre!

Szolgáljuk Őt, mert ez egy kiváltság, ajándék számunkra, ahogy az Efézus 3:7-ben találhatjuk:

 ,,Ennek az Örömüzenetnek a szolgája lettem. Irántam való jóindulatából Isten ajándékozott meg ezzel a feladattal. Így mutatta meg a hatalmát bennem, aki a legeslegkisebb vagyok Isten népe között. Mégis nekem adta Isten azt a kiváltságot, hogy Krisztus felmérhetetlen gazdagságát hirdessem a zsidón kívüli népeknek.”

Végezetül azt tudnám írni, hogy keressük Őt naponta, ismerjük meg az Ő akaratát és tervét életünkben, együttműködve munkálkodjunk a Szent Szellemmel, hogy Isten ereje megmutatkozzon rajtunk, és beépüljünk Krisztus ,,Testébe”.

Braun Renáta
_____________________________________________________________

„Megváltva felkelek, nyitott Menny van felettem”

Az idézet az Elevation Worship Jesus I come (Jézus jövök) című dicséretéből van. Amikor először hallottam, csupán egy lírai sornak véltem egy kellemes dalban. Azóta akárhányszor meghallottam mindig feléledt bennem a gyanú, vajon nem jelent valami többet?

Keresztényként sokszor halljuk a megváltás, megváltott, megváltva kifejezéseket, néha talán unottan legyintünk is rá, ezerszer mondták már, jól ismerjük, hiszen az egész kereszténységnek, a Bibliának, Jézus Krisztus életének és halálának ez a lényege. Jézus meghalt a kereszten a bűnös emberekért.

De mit jelent ez nekem? Hogyan lehetek én megváltott? A válasz meglepően egyszerű, hit által el lehet fogadni, hogy Jézus Krisztus az én bűneimért halt meg a kereszten. Nincsen más módszer vagy lehetőség, hittel meg kell ragadni Jézus Krisztus keresztáldozatának valóságát. Elfogadni, hogy az Ő kifolyt vére hiánytalanul kiegyenlítette a számlát, az én bűneim nem terhelnek többé.

A megváltás az Ószövetségben pénzügyi fogalomként jelenik meg, azt jelenti megvásárolni, kifizetni az árát. A Jézus által használt „Elvégeztetett!” is hasonló értelmű. Ezek teljes számlarendezést jelentenek. Valóban hisszük, hogy Jézus keresztáldozata tökéletes volt, nem lehet elvenni belőle és nem lehet kipótolni sem?

A Zsidókhoz írt levélben ezt olvassuk: „Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.”(Zsidók 10,14)

Engem újra és újra lenyűgöz az Ige igazsága: Jézus vére által meg lettünk szentelve. Nem kell többé szégyenkeznünk Isten előtt, nem kell takargatni a vétkeinket, nem kell megpróbálni kiérdemelni a jóságát. Egyszerűen mehetünk a jelenlétébe. Jézus Krisztus kereszthalálakor a kárpit kettéhasadt, szabad bemenetelünk van a Szentek Szentjébe, Isten jelenlétébe. Nincs semmi, ami közénk állna, ami elválasztana. Talán ezt jelenti a nyitott Menny is, átszakadt a gát Isten és ember között. Ami elveszett a Paradicsomban és amit nem tud visszahozni sem a törvény, sem a jócselekedetek, az Isten és ember kapcsolatát, azt helyreállította Jézus áldozata. Újra élhetünk Istennel közösségben, élvezhetjük az Ő jelenlétének áldását.

A kérdés csupán annyi, valóban élünk is ezzel? Tudatában vagyunk annak, hogy bármerre járunk nyitott Menny alatt, Isten jelenlétében vagyunk? Megéljük ezt a szüntelen közösséget az Úrral? Hatalmas ajándék, hogy időtől és tértől függetlenül közösségben lehetek az Élő Istennel. Szabad vagyok Mennyei Édesapám karjaiba rohanni. Mihez kezdünk ezzel a lehetőséggel? Elhessegetjük a Menny valóságának gondolatát? Majd talán, a halálunk után, esetleg, ha elég jól éltünk, lehet róla szó, hogy Isten ne büntessen meg minket olyan nagyon? Képtelenek vagyunk elfogadni a Menny gondolatát, mert annyi csalódás ért már minket az életben? Vagy egyszerűen körbenézve azt gondoljuk, ugyan már, ez inkább a pokolra hasonlít?

Pedig, ha hittel megragadnánk az Ige valóságát, akkor mi lehetnénk azok, akik elviszik a Mennyet amerre járnak. Egy testvérnő kapott egy látomást arról, hogy a sötétség, mint sűrű lepel veszi körbe a Földet, és mi, keresztények, hitben járva ezt a leplet szakítjuk szét.

Nem tudom, hogy milyen lesz, amikor színről színre láthatjuk Őt és teljesen elváltozunk, de azt tudom, hogy az Isten kegyelmétől, szeretetétől, jelenlététől, dicsőségétől semmi nem választhat el. Ma is úgy élhetem az életem, hogy a Mennyei Atya szeretett gyermeke vagyok, Péter I. levele alapján „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (I.Péter 2,9)

Nagyon sokatmondó volt számomra a dal folytatása is, „ … Nevednek örökké dicsőséget zengek én”. Rávilágított arra, hogy aki átélte a megváltás csodáját, nyitott Menny alatt él, az nem tehet mást és nem is vágyik mást tenni, csak dicsérni az Istent, zengeni Neki. A dicsőítés nem Isten elérésére, figyelmének kiérdemlésére, jóindulatának elnyerésére szolgál, hanem amikor megragad Isten, megtapasztalod a kegyelmét, szeretetét, jóindulatát, akkor ez kétségtelenül kiváltja benned ezt a válaszreakciót, teljes szívvel dicséred Őt.

Arra szeretnék bátorítani mindenkit, hogy fogadja el hit által a megváltás igazságát és merjen élni a Menny valóságának és Isten dicsőséges jelenlétének tudatában.

Szemenyei Zsuzsanna

Ki van jelen?

Oldalainkat 9 vendég és 0 tag böngészi